Az ultrahang elve és előnyei

Az ultrahanghullámok a folyadékban terjednek, így a folyadék és a tisztítótartály együtt rezeg az ultrahang frekvencián. Amikor a folyadék és a tisztítótartály rezeg, saját természetes frekvenciájuk van. Ez a rezgésfrekvencia a hanghullám frekvenciája, így az emberek zümmögést hallanak. A tisztítóipar folyamatos fejlődésével egyre több iparág és vállalkozás alkalmaz ultrahangos tisztítógépeket.

Az ultrahangos tisztítógép elve az, hogy az ultrahangos generátor által küldött nagyfrekvenciás oszcillációs jelet a jelátalakító nagyfrekvenciás mechanikus rezgéssé alakítja át és továbbítja a közepes tisztító oldószerbe, és az ultrahanghullámok előre sugároznak a tisztítófolyadékban, így a folyadék több tízezer buborék átmérőjű, apró átmérőjű áramlást eredményez. a meglévő buborékok a folyadék vibrál a hangtér hatására. Ezek a buborékok a negatív nyomású zónában keletkeznek és növekednek, ahol az ultrahanghullám hosszirányban halad, míg a pozitív nyomású zónában, amikor a hangnyomás elér egy bizonyos értéket, a buborékok gyorsan növekednek, majd hirtelen bezáródnak. Amikor pedig a buborékot lezárják, lökéshullám keletkezik, és több ezer légköri nyomás keletkezik körülötte, ami elpusztítja az oldhatatlan szennyeződéseket, és szétoszlik a tisztítófolyadékban. Amikor a csoportos részecskéket olajba csomagolják, és a tisztítódarab felületéhez tapadnak, az olaj emulgeálódik, és a szilárd részecskék elkülönülnek, hogy elérjék a tisztítási alkatrészek tisztításának célját. Ebben a „kavitációs” effektusként ismert folyamatban a buborékok záródása több száz fokos magas hőmérsékletet és 1000 légnyomást meghaladó pillanatnyi magas nyomást eredményezhet.

Az ultrahangos tisztítógép előnyei: az ultrahangos tisztító hatás jó, és a művelet egyszerű. A hang, amit az emberek hallanak, egy 20-20000 Hz frekvenciájú hanghullámjel. A 20000 Hz feletti hanghullámot ultrahanghullámnak nevezzük. Ennek egyik oka az, hogy a negatív nyomás a folyadékban fellépő helyi húzófeszültség miatt jön létre, és a nyomáscsökkenés a folyadékban oldott gázt túltelítetté teszi, és a folyadékból kis buborékokká távozik; a másik ok az, hogy az erős húzófeszültség egy üregbe, úgynevezett kavitációba szakítja a folyadékot.